A XXI. századot a negyedik ipari forradalom, röviden az Ipar 4.0 fémjelzi. A digitális átalakulás azonban nemcsak az olyan további technológiák ipari fejlődését érinti, mint a kiterjesztett valóság, az IIoT, az RFID, az UWB, a BLE vagy a felhő. Az Ipar 4.0 és a velejáró digitális átalakulás ugyanúgy jelenti a gyártás és a munka módosított világát is.
A jobb globális munkamódszert biztosító új kommunikációs formák kialakítása és a gyarapodó hálózatok mellett a 4. ipari forradalomban a szerszámok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok vonalkódokkal kapcsolódnak az internetre. A digitális átalakulás célja a meglévő folyamatok megkönnyítése és a gyorsabb és pontosabb reagálás a felvevőpiac igényeire. Ha valaki azt hiszi, hogy az Ipar 4.0 használata csupán a gyártási folyamatok automatizálására korlátozódik, nagyot téved. A digitális átalakulás ugyanúgy érinti a kapcsolódás és a kommunikáció területét, az ember és a gép közötti interakciót, mint az adatelemzést és a mesterséges intelligenciát. A digitális átalakulás magával hozza a magasan képzett személyzet iránti igény növekedését. A digitalizálással új üzleti területek és modellek keletkeznek. A jövőben a rutinfeladatokat átveszik a gépek, és az ember a tervezést, a szervezést és a kigondolást végzi.
A létrehozott intelligens értékteremtő láncok és a termékek életciklusai a fejlesztéstől a raktárlogisztikán, az összeszerelésen és a termék kiszállításán keresztül egészen a karbantartásig tartanak. Az ember és a gépek között zajló megszakítás nélküli adatcsere folyamatosan gyűjti az adatokat. Az elemzés segít, hogy a vállalatok az egyes folyamatokban megtalálják az esetleges gyenge pontokat, és ennek megfelelően még pontosabban hozzáigazíthassák az automatizálási elképzeléseiket. Mégis mire kell nekünk állandóan új automatizálási koncepció? – Mármint nekünk, a fogyasztóknak. Fogyasztóként egyre nagyobb az igényünk az egyedi termékekre, és egyre kevésbé érdeklődünk a tömegáru iránt.
